Üdvözlünk az oldalunkon!
Ha bő egy évvel ezelőtt valaki megkérdezte volna tőlem, mi a véleményem a szerepjátékokról, akkor az lett volna a válaszom, hogy a szerepjáték halott, vagy legalábbis már a végét járja, hogy az utolsók közt vagyunk, akik még játszanak és élvezik ezt a társasági szórakozást. Dinoszauruszok vagyunk, fajtánk utolsó példányai.
Akkor miért készítettük el ezt az oldalt?
Mert az elmúlt egy évben valami megváltozott. Valami – amit most már ki merek mondani – hívhatunk FELTÁMADÁSNAK. Egyre másra jönnek a különböző régi, poros játékok újabb verziói; akik még „maradiak” és szeretnek olvasni, nem győzik az új kiadványokat megvenni és még sorolhatnám napestig, de nincs rá szükség. Mindenki, akit egyszer „megfertőzött” ez az érzés, pontosan tudja, miről beszélek.
És pontosan ezért küzdünk, hogy a műfaj kedvelői – akár régi motoros, akár fiatal titán – ne csak a sötét odúkba visszahúzódó mesélők oldalán találjanak továbbra is aktivitást. A Dwynarium olyan, mint egy régi poros katakomba, tele réges régi fóliánsokkal, melyeket a világ jó része már elfeledett. Hogy legyen egy hely ahová már nem csak azok jönnek, akik még keresnek valamit a régi idők érzéseiből, hanem az új generáció is kedvet kapjon. Az oldalt nem anyagi indíttatásból hoztuk létre. Az ok amiért létrejött, az egyenlőre az, hogy szándékaink szerint a szerepjáték csodálatos világából mutassunk pár érdekességet mint egy ötletadónak a saját játékaitokhoz.
Írásainkban méltatások mellett kritikákat is megfogalmazunk a szerepjátékokról, melyekben saját véleményünket képviseljük, meghagyva mindenkinek a jogot, hogy más álláspontot foglaljon. Merítésünk az adott témákból nem mindig az éppen aktuális vagy trendi vonalhoz igazodik, bőven jut hely benne a régebbi kiadványoknak is. Hisszük, hogy ezek jó része megkerülhetetlen. Reméljük, elnyerjük velük tetszéseteket.
Zárásnak egy nagyon jó barátomtól engedjetek meg egy idézetet:
